A génmódosított élelmiszerekről az átlagosnál többet hallani az utóbbi időben, vélhetően a folyamatban lévő amerikai - európai szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP) kapcsolatos tárgyalások eredményeképpen. Az öreg kontinensen ugyanis sokan attól tartanak, hogy az amerikai GMO-lobbi hatására lazulni fognak az uniós szabályozások az egyezmény életbe lépésével. Az európai politikusok, hogy ne bízzanak semmit a véletlenre, gyorsan léptek. Csak remélni tudjuk, hogy nem félre…

Az Európai Parlament január 13-án nagy többséggel elfogadta a GMO-k tiltásával és engedélyezésével kapcsolatos eljárások tagállami hatáskörbe utalását, lehetőséget teremtve ezzel az EU-tagállamok mindenkori kormányainak, hogy önállóan dönthessenek arról, saját országhatáraikon belül engedélyezik-e a génmódosított élelmiszerek termesztését.

Magyarország e tekintetben következetes, a GMO-mentesség egyike annak a kevés kérdésnek, amelyben teljes a politikai konszenzus. A jelenlegi „szabadságharcos” kormányzat azonban abban is igen következetes, hogy igyekszik a lehető legtöbb hatáskört tagállami kézben tudni, maga Kövér László Házelnök egy, a közelmúltban adott TV-interjú során próbált egyenlőségjelet tenni Moszkva és Brüsszel között, kijelentve: „világosan tudtára adtuk a világnak, hogy a magyarok nem tűrik el, és nem vagyunk hajlandók elviselni, hogy mások mondják meg, hogyan kellene élnünk.”

Hazugság lenne azonban pusztán az Orbán-kormány hóbortjaként beállítani az integráció erősítésének akadályozását, elég csak Nagy-Britanniára, az euroszkepticizmus fellegvárára gondolni, vagy akár a görögökre, akik a válság kitörésekor kaptak a nyakukba egy kedves kis megszorító csomagot. Szintén a magyar kormány mellett szól, hogy tavaly júliusban az Európai Bizottság új elnöke, a luxemburgi Jean-Claude Juncker bicskanyitogató őszinteséggel jelezte: „Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvénnyel engedélyezheti az új GMO-k behozatalát és termesztését, még olyan esetekben is, ahol a tagállamok egyértelmű többsége ellenzi azt.” Hagyok időt…

Egészségünkre!

A cél ugyanaz, a törésvonal mégis jelentős - magyar szavazatok

A jelenlegi kormány tehát úgy ítéli meg, a hazai agrárium GMO-mentességének záloga, ha a döntést nem eresztjük ki a kezünkből. Mindezt alátámasztja a Fidesz-KDNP EP-képviselőjének nyilatkozata a szavazást követően. A Hölvényi György (KDNP) saját honlapján megjelent cikk szerint a képviselő  „helyes és felelősségteljes lépésnek nevezte az uniós törvényhozók által ma megszavazott megállapodást.  Az új szabályozás legfontosabb rendelkezése szerint ugyanis a jövőben egy adott tagállam nemzeti döntésével például egészségügyi, környezetvédelmi és agrárpolitikai indokok alapján bármely GMO fajta köztermesztését megtilthatja a saját területén”, majd hozzáteszi:  „Az új jogszabály továbbá kötelezi a GMO termesztő államokat határmenti területeiken védősávok kialakítására annak érdekében, hogy a GMO-kat nem termesztő szomszédaikhoz való átterjedést megakadályozzák.” Az azonban jó kérdés, hogyan lehet ilyen védősávot kialakítani, hiszen az állat- és növényvilág köztudottan fittyet hány az általunk berajzolgatott határokra. Avagy tetszettek volna megkérdezni a méheket…

Magyar részről szintén hasonló megfontolások miatt a szocialisták is támogatták a javaslatot, Szanyi Tibor kiemelte, helyesnek tartja, hogy a döntésnek köszönhetően bővültek a tagállamok beavatkozási lehetőségei.

A zöldek közül Jávor Benedek (PM), aki egyébként a zárószavazáson nem vett részt, az eredményt inkább kudarcként értékelte, és rámutatott a szabályozással kapcsolatos egyik lényegi hiányosságra:kimaradt belőle az esetleges szennyezéssel kapcsolatos felelősség kérdése, azaz, amennyiben egy szomszédos állam kárt okoz egy GMO-mentes területen, az ebből fakadó költségek és feladatok kit terhelnek?  

Meszerics Tamás, a Lehet Más a Politika képviselője nemmel szavazott, az LMP hivatalos sajtóközleményében kifejtette, a párt „támogatja a kormány azon célkitűzését, mely szerint Magyarország GMO-mentességét minden áron fent kell tartani”, azonban a tagállami hatáskörbe utalt döntés veszélyezteti azt, „ha ugyanis a szomszédos országok engedélyezik a génmódosított élelmiszerek használatát, az ott termesztett génmódosított növények természetes úton, vagy akár illegális kereskedelem során vetőmag formájában hazánkba kerülhetnek, ahogy az az elmúlt években is rendszeresen megtörtént.” Ezért az LMP az uniós szintű teljes tiltást tartja szükségesnek.

Balczó Zoltán és Morvai Krisztina (Jobbik) szintén nemmel szavazott, Kovács Béla nem vett részt a szavazáson.

A Greenpeace is kritizálja a jogszabályt

A Greenpeace szerint a döntés egyik gyenge pontja, hogy lehetőséget biztosít a biotechnológiával foglalkozó cégeknek a kormányokkal történő közvetlen tárgyalásokra, kihagyva a folyamatból az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, amely a legtöbbet tehetne a GMO-k betiltásával kapcsolatban. Mindez a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező biotechnológiai vállalatok lobbierejének növekedésével jár majd, vélik a szervezetnél.

A jogszabály tehát lehetőséget biztosít arra, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthessenek a GMO-termesztéssel kapcsolatban. Csak bízni lehet abban, hogy a magyar kormány mellett a szomszédos országok is kiállnak a mentesség mellett, ellenkező esetben potenciás veszély fenyegeti a magyar mezőgazdaságot és a lakosságot egyaránt.